A tanú
A tanú

A film, amelyet mondatról mondatra ismerünk, mégis bármikor szívesen nézünk újra. Bacsó Péter kultikus darabját tíz évre zárták dobozba, pedig korábban éppen az enyhülő kultúrpolitika bátorította a rendezőt a szatíra elkészítésére. Az egyszerű lelkű gátőr, Pelikán József (Kállai Ferenc) kalandjai végigvezetnek a személyi kultusz korszakának legsötétebb momentumain a húshiánytól a koncepciós perekig, miközben az elképesztően bornírt karakterek csetlését-botlását látva a hasunkat fogjuk a röhögéstől. © Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

ElőzetesElőzetes

Vígjáték | Magyar film | Szatíra

Előzetes

  • Előzetes

    Előzetes

    0:34

    Vígjáték | Magyar film | Szatíra

    Pelikán József (Kállai Ferenc) végigharcolta elvbarátaival a vészterhes éveket. A személyi kultusz idején gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoli (Fábri Zoltán), aki jelenleg miniszter.

  • Pelikán elvtárs nem ért semmihez, csak az ürgeöntéshez | Részlet

    Pelikán elvtárs nem ért semmihez, csak az ürgeöntéshez | Részlet

    2:05

    Vígjáték | Magyar film | Szatíra

    Pelikán József (Kállai Ferenc) végigharcolta elvbarátaival a vészterhes éveket. A személyi kultusz idején gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoli (Fábri Zoltán), aki jelenleg miniszter. Épp ez a kedves barát buktatja le akaratán kívül, amikor feketevágás miatt megjelenik a hatóság. Pelikán börtönbe kerül, ahonnan egyre magasabb beosztásba helyezik. Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs (Őze Lajos) minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez az egyszer el is érkezik, amikor Dániel Zoltánt koholt vádakkal letartóztatják.